Українські та російські запозичення з професійної лексики в закарпатських угорських говорах
DOI:
https://doi.org/10.31499/2415-8828.2.2022.268633Ключові слова:
закарпатський варіант угорської мови, вплив державної мови, українські та російські запозичення, фахова термінологія, професійна лексика, мовлення соціально-професійних групАнотація
Як свідчать результати чималої кількості попередніх досліджень, у мововживанні закарпатських угорців значною є кількість слів, запозичених із державної мови. Ці дослідження вказують і на те, що переважна більшість цих запозичень пов’язана з формальними сферами мововживання.
При цьому в нас недостатньо інформації про те, якою мірою проявляється вплив державної мови у внутрішній комунікації окремих професій і як унаслідок цього впливу в повсякденному спілкуванні починають уживатися зовсім незнайомі запозичення чи такі, що набули іншого значення.
У дослідженнях, що стали основою для цієї публікації, ми провели соціолінгвістичний аналіз чотирьох соціально-професійних груп із середовища закарпатських угорців, показники яких стосовно можливостей мововживання значною мірою різняться. Перша група – це мововживання закарпатських студентів, що здобувають вищу освіту угорською мовою. У їхньому випадку можливості використовувати угорську мову існують у всіх мовленнєвих сферах. При цьому вплив державної мови проявляється через державне регулювання освітнього процесу, а також через спілкування зі знайомими, які навчаються українською мовою. Друга група – це мововживання працівників сфери охорони здоров’я, рідною мовою яких є угорська. У їхньому випадку здобуття освіти за фахом можливе тільки державною мовою, а на роботі її вплив також значно інтенсивніший. Третя група – це мововживання закарпатських водіїв та автомеханіків, рідною мовою яких є угорська. У їхньому мовленні, по суті, поєднуються ті самі мовні умови, що й для працівників сфери охорони здоров’я. Четверта – це мововживання тих закарпатських чоловіків-угорців, які проходили строкову військову службу в радянській або українській арміях, де їх підготовка проходила державною мовою, а використання рідної мови через відсутність партнерів по спілкуванню не було можливим. Тож у їхньому випадку виникла специфічна ситуація, коли для них військовий сленг у його традиційному розумінні зміг функціонувати рідною мовою тільки після завершення служби у форматі спогадів.
Завантаження
Посилання
ЛІТЕРАТУРА
Барань, Є. і Черничко, С. (2009). Дослідження українсько-угорських міжмовних контактів у Закарпатському угорському інституті ім. Ференца Ракоці ІІ. [In:] Acta Beregsasiensis. VIII. évfolyam, 1. kötet, pp. 91–112.
Ковтюк, И. (2007). Украинские заимствования в ужанском венгерскoм говоре. Золтан, А. (ред.). Ниредьхаза, 340 P.
Balázs, G. (2009). Szaknyelvi nyelvhelyességi ajánlások. [In:] Bősze, P. (szerk.). A Magyar Orvosi Nyelv tankönyve. Budapest, pp. 197–211.
Borbély, E. (2004). Orosz-ukrán elemek a kárpátaljai magyar diákifjúság nyelvhasználatában. [In:] Acta Hungarica, 15, pp. 14–17.
Boronkai, D. (2014). A konverzációelemzés alkalmazása az orvos-beteg kommunikáció kutatásában. [In:] Dr. Bocz, Zs. (szerk.). Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Budapest, pp. 17–34.
Csernicskó, I. & Hires, K. (2003). A kölcsönzés. [In:]. Csernicskó, I. (szerk.). A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász, pp. 125–138.
Csernicskó, I. (1998). A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest, 320 P.
Csernicskó, I. (2003). Gyakorisági eltérések a kárpátaljai és a magyarországi nyelvhasználat között. [In:] Csernicskó, I. (szerk.). A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász, pp. 138–153.
Fodó, S. (1973). Szláv jövevényszók a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban. [In:] Magyar Nyelvjárások 19. kötet, pp. 41–52.
Gazdag, V. (2013). A nyelvválasztási stratégia és a pályaválasztás összefüggései a kárpátaljai beregszászi járás magyar középiskolásai körében. [In:] Szoták Sz. (szerk.). Határhelyzetek 5. Sztereotípiák, választások, túlélési stratégiák kisebbségi léthelyzetekben. Budapest, pp. 200–230.
Gazdag, V. (2015). A kárpátaljai magyar nyelvhasználat orosz/ukrán kölcsönszavai. [In:] Zempléni Múzsa: Társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 15 évf., 4 sz., pp. 25–30.
Gazdag, V. (2021). A katonai szolgálat során jelentkező államnyelvi hatás tükröződése Vári Fábián László Tábori Posta című regényében. [In:] Együtt, A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata, 1 szám., pp. 41–53.
Györke, M. (1991). A kárpátaljai magyar szaknyelvek. [In:] Győri-Nagy, S. & Kelemen, J. (szerk.). Kétnyelvűség a Kárpát-medencében. Budapest, pp. 70–71.
Huszti, J. & Wéber, K. (2014). Interkulturális orvosi kommunikáció Európában. Egy tananyagfejlesztés tanulságai. [In:] Dr. Bocz Zs. (szerk.). Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Budapest, pp. 87–96.
Kerekes, A. (2004). Nevek az országúton. Magyar névtani dolgozatok, 190. Budapest, 68 P.
Kiss, A. (2020). The use of Hungarian language and language attitude in the Subcarpathian region amongst university and college students. [In:] Argumentum, 16, pp. 1–13.
Kis, T. (2008). A magyar katonai szleng szótára. Debrecen, 320 P.
Lizanec, P. (1970). Magyar-ukrán nyelvi kapcsolatok (A kárpátontúli ukrán nyelvjárások anyagai alapján). Egyetemi jegyzet. Uzshorod, 249 P.
Márku, A. (2003). A magyar nyelv Beregszász szolgáltató egységeiben, boltjaiban, éttermeiben és a piacon, valamint az orvosi rendelőben. [In:] Csernicskó, I. (szerk.). A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász, pp. 100–104.
Márku, A. (2008). Szókölcsönzés a kárpátaljai magyar főiskolások és egyetemisták körében. [In:] Alkalmazott Nyelvtudomány, 8, pp. 27–39.
Nagy, N. (2020). A szórványban élő iskolások nyelvhasználatának sajátosságai egy kérdőíves kutatás alapján. [In:] Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae: Sectio Linguistica Hungarica, 46, pp. 129–142.
REFERENCES
Baran, Ye. i Chernychko, S. (2009). Doslidzhennia ukrainsko-uhorskykh mizhmovnykh kontaktiv u Zakarpatskomu uhorskomu instytuti im. Ferentsa Rakotsi II [The study of Ukrainian-Hungarian interlanguage contacts at the Ferenc Rakotsi II Transcarpathian Hungarian Institute]. [In:] Acta Beregsasiensis. VIII. évfolyam, 1. kötet, pp. 91–112. (in Ukrainian)
Kovtyuk, I. (2007). Ukrainskie zaimstvovaniya v uzhanskom vengerskom govore [Ukrainian borrowings in Uzhansky Hungarian dialect]. Zoltan, A. (red.). Niredkhaza, 340 P. (in Russian)
Balázs, G. (2009). Szaknyelvi nyelvhelyességi ajánlások. [In:] Bősze, P. (szerk.). A Magyar Orvosi Nyelv tankönyve. Budapest, pp. 197–211. (in Hungarian)
Borbély, E. (2004). Orosz-ukrán elemek a kárpátaljai magyar diákifjúság nyelvhasználatában. [In:] Acta Hungarica, 15, pp. 14–17. (in Hungarian)
Boronkai, D. (2014). A konverzációelemzés alkalmazása az orvos-beteg kommunikáció kutatásában. [In:] Dr. Bocz, Zs. (szerk.). Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Budapest, pp. 17–34. (in Hungarian)
Csernicskó, I. & Hires, K. (2003). A kölcsönzés. [In:]. Csernicskó, I. (szerk.). A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász, pp. 125–138. (in Hungarian)
Csernicskó, I. (1998). A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest, 320 P. (in Hungarian)
Csernicskó, I. (2003). Gyakorisági eltérések a kárpátaljai és a magyarországi nyelvhasználat között. [In:] Csernicskó, I. (szerk.). A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász, pp. 138–153. (in Hungarian)
Fodó, S. (1973). Szláv jövevényszók a kárpátaljai magyar nyelvjárásokban. [In:] Magyar Nyelvjárások 19. kötet, pp. 41–52. (in Hungarian)
Gazdag, V. (2013). A nyelvválasztási stratégia és a pályaválasztás összefüggései a kárpátaljai beregszászi járás magyar középiskolásai körében. [In:] Szoták Sz. (szerk.). Határhelyzetek 5. Sztereotípiák, választások, túlélési stratégiák kisebbségi léthelyzetekben. Budapest, pp. 200–230. (in Hungarian)
Gazdag, V. (2015). A kárpátaljai magyar nyelvhasználat orosz/ukrán kölcsönszavai. [In:] Zempléni Múzsa: Társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 15 évf., 4 sz., pp. 25–30. (in Hungarian)
Gazdag, V. (2021). A katonai szolgálat során jelentkező államnyelvi hatás tükröződése Vári Fábián László Tábori Posta című regényében. [In:] Együtt, A Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának folyóirata, 1 szám., pp. 41–53. (in Hungarian)
Györke, M. (1991). A kárpátaljai magyar szaknyelvek. [In:] Győri-Nagy, S. & Kelemen, J. (szerk.). Kétnyelvűség a Kárpát-medencében. Budapest, pp. 70–71. (in Hungarian)
Huszti, J. & Wéber, K. (2014). Interkulturális orvosi kommunikáció Európában. Egy tananyagfejlesztés tanulságai. [In:] Dr. Bocz Zs. (szerk.). Porta lingua – 2014. Szaknyelvi regiszterek és használati színterek. Budapest, pp. 87–96. (in Hungarian)
Kerekes, A. (2004). Nevek az országúton. Magyar névtani dolgozatok, 190. Budapest, 68 P. (in Hungarian)
Kiss, A. (2020). The use of Hungarian language and language attitude in the Subcarpathian region amongst university and college students. [In:] Argumentum, 16, pp. 1–13. (in English)
Kis, T. (2008). A magyar katonai szleng szótára. Debrecen, 320 P. (in Hungarian)
Lizanec, P. (1970). Magyar-ukrán nyelvi kapcsolatok (A kárpátontúli ukrán nyelvjárások anyagai alapján). Egyetemi jegyzet. Uzshorod, 249 P. (in Hungarian)
Márku, A. (2003). A magyar nyelv Beregszász szolgáltató egységeiben, boltjaiban, éttermeiben és a piacon, valamint az orvosi rendelőben. [In:] Csernicskó, I. (szerk.). A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász, pp. 100–104. (in Hungarian)
Márku, A. (2008). Szókölcsönzés a kárpátaljai magyar főiskolások és egyetemisták körében. [In:] Alkalmazott Nyelvtudomány, 8, pp. 27–39. (in Hungarian)
Nagy, N. (2020). A szórványban élő iskolások nyelvhasználatának sajátosságai egy kérdőíves kutatás alapján. [In:] Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae: Sectio Linguistica Hungarica, 46, pp. 129–142. (in Hungarian)
##submission.downloads##
Опубліковано
Як цитувати
Номер
Розділ
Ліцензія
Ця робота ліцензується відповідно до Creative Commons Attribution 4.0 International License.
